A komondor standardja / Szőrzet, szín
BÕR:
Sok festékanyagot tartalmaz, palaszürke színű. Előnyös, ha a fogíny és a szájpadlás is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentű és rózsaszín bõrû egyedek nem kívánatosak.
A szabad bőrfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran előfordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfelelően pigmentáltak. A szabad bőrfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba.
SZÕRZET:
SZÕR:
Az egész testet hosszú szőr fedi. Szőrzete durvább felszőrből és finomabb pehelyszálakból áll. A felszőr és a pehelyszál aránya szabja meg a bunda jellegét. A gubancos, nemezesedésre hajlamos szőrzet alapkövetelmény. Akad azonban egyenletesen sűrű, hullámos lefutású, zsinóros jellegű szőrzet is. Ennek apróbb tincsei kevésbé, vagy egyáltalán nem nemezesednek. A szőrzet a faron, az ágyékon, a comb hátulsó oldalán a leghosszabb (legalább 20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas oldalán, a lapocka tájékán (legalább 15-22 m), ennél rövidebb a pofákon, a szemboltíveken, a fejtetőn, a füleken, a nyakon és a végtagokon (10-18 cm) legrövidebb az ajkakon és alul a végtagokon (9-11 cm). A kifésült és a teljesen gondozatlan szőr egyaránt nem kívánatos.
A szőrköntös vizsgálatakor nem csak a szőr hosszúságát, hanem elsősorban a minőségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követően az úgynevezett tépett szőrzet, abban az esetben, ha az egyértelműen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelő szõrminőséggel rendelkezett. Az aljszőrzet mennyisége és minősége igen fontos. A jellegzetes komondorszőrzettől való mindennemű eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetű homogén szőrköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.
SZÍN:
Csontfehér.
A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!
