A komondor standardja / A test
TEST:
Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szõrnyakörv nem található rajta.
A testhez viszonyítva a nyak középhosszú. Erőteljes és nagyon izmolt. A törzstől mérsékelt ívben hajlik előre. A fej mögött szőrnyakörv, a nyak alsórészén lebernyeg nem lehet.
Felső vonal: A felső vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak.
Mar: Elég hosszú, elől magasabb.
A törzs felső vonalának kezdetén kifejezett hosszú és széles mar található, emiatt a hát rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos hiba.
Hát: Rövid.
Egyenes, széles, izmos, átmenet nélkül kapcsolódik az ágyékhoz. A nyerges hát, a pontyhát súlyos hiba.
Ágyék: Középhosszú.
Gazdagon izmolt és széles. Ez elengedhetetlen feltétele a küzdőképességnek és a könnyed energikus mozgásnak, ami fajta meghatározó tulajdonság a nagy területek őrzéséhez szükséges mozgáshoz.
Far: Széles, középhosszú, enyhén csapott.
A far izomzata tömeges. Szukáknál a szülőút szélessége miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig, a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendő. A kissé túlnőtt far fiatal egyedeknél megengedett, felnőtt komondoroknál hiba.
Mellkas: Közepesen mély, széles, hosszú. Erősen izmolt.
Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erősen izmolt. Az üres szívtájék, szűk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szemből vizsgálva teste egy hordó képét formálja
Has: Kissé felhúzott.
A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.