MKE

Az elmúlt évben fáradtságot, időt és pénzt nem sajnálva sok-sok komondort, tenyésztőt meglátogattam, hogy minél teljesebb képet kapjak az állományról.

A tenyészetekben a tartási körülményekről, a kennel tartás következtében megjelenő viselkedési zavarokról, etetési szokásokról, a táplálék hasznosításának következményeiről, szaporodási és értékesítési problémákról, örökletes és egyéb betegségek előfordulásának gyakoriságáról, kezeléséről és annak költségeiről, az állomány beszűkülésének hatásairól, a tenyésztés jövedelmezőségéről, a vevőknek a fajtával szemben támasztott igényeiről beszélgettünk. Szó esett az évi törzskönyves és törzskönyv nélküli szaporulat alakulásának arányairól, számolgattunk, tippeltünk, mégis milyen arányban kerülnek átadásra a kiváltott papírok, hány százaléka kerül exportra a kölyköknek, hol lehet ezeknek az adatoknak utána járni, kinek a felelőssége, amennyiben sehol? Pontosabb képet kapunk a hazai tenyészállományról a tenyészszemlék adatainak hozzáférhetőségével. Sajnos az adatok nem biztatóak a fajta beszűkülését, jövőjét illetően.

  Természetesen kikerülhetetlen kérdés, miként képviseli a fajtagondozó szervezet a tenyésztők érdekeit, miként képviseli a fajta érdekeit, és miként igyekszik biztosítani önös érdekeit? Erre jó példa legutóbbi közgyűlésük központi témája.

1.)   Hírét keltették, miszerint a populáció javát adó tenyésztők tömegesen csalnak, hazudoznak a törzskönyvek általuk megadott adataival. Nem érdemes tőlük egyébként sem kutyát venni…nem fürösztik, bezárják  őket, emberi fogyasztásra nem alkalmas ételekkel táplálják, stb…

2.)   Ezentúl a tenyészszemlék alkalmával DNS mintát vesznek  a tisztességtelen, csaló törzskönyv hamisítók kiszűrése, megszégyenítése céljából, ami ugye a fajta érdekeit szolgálja szerintük.

3.)    Az apasági-anyasági valószinűség vizsgálatainak céljából levett minták tárolása 3000 Ft plusz költségeket jelentenek a jövőben tenyésztőink számára, azok számára is, akik fejében sohasem fordult meg a csalás gondolata.

4.)   És itt jön a fajtaklub önös érdeke: a klub tagsága számára a procedura ingyenes. Lehet választani: aki  évi 10-15 kutyával jelenik meg a tenyésszszemléken, vagy vállalja a 30-40000 Ft-os plusz költséget, vagy belép abba a klubba, amelyik nemhogy nem képviselte érdekeit, de jó ha éppen nem tett keresztbe neki.

Utazásaim során több pásztorkutya teljesítményére voltam kíváncsi. Érdekelt, mik az elvárások velük szemben autentikus környezetben, miként lehet azokat tesztek formájában felmérni. Mennyire fontos a jó anatómia, a táplálék hasznosítása, az idegrendszer, az állakhoz, a pásztorokhoz való viszony, mekkora szerepe van egy kölyök 12 hetes koráig betöltött előéletének későbbi munkájában, hasznosíthatóságában?

Szükséges-e ezeknek a tulajdonságoknak a számonkérése, vagy a nyugati társadalmak elvárásainak megfelelően társasági kutyák irányába kellene terelni a tenyésztést? Érdekelt volna, de sajnos semmiféle adat birtokába nem jutottam arra vonatkozóan, mekkora is ez a dísz komondor felvevő piac. Csak annyit sikerült megtudnom róla, hogy az abból élők számára a komondor, mint pásztorkutya említésre sem érdemes.

Megjegyzem, a fajtagondozó szervezet, és a tagságának többsége számára is elhanyagolható a fajta pásztorkutya besorolása, a tervezett tesztek –esernyő nyitogatás, zörgő dobozzal zaj keltés –talán valamiféle bugyuta pótcselekvés a használati kutyában gondolkodók megnyugtatására.

  Fésüs Károly

  Budapest, 2011-04-15